Nem fogok sok szót csépelni, hisz a lényeget tudják illetve elmondom személyesen, csak egy dolgot akarok mondani:
Drága Édesanyámnak - aki már nem lehet közöttünk-, Nagymamámnak - mind a kettőnek nagyon boldog anyák napját kívánok! Szeretem őket és kívánom, hogy boldogság kísérje sorsukat, sose sírjanak, és kapjanak meg mindent amire csak vágynak!
Köszönöm a törődést, a szeretetet, mindent, amit valaha kaptam tőlük!
"Ma már tudom...
Anya egyetlen egy adatik.
Talán iszik, ver, szóval s tettel tipor, megalázón elhajít.
Mi elhagyjuk őket, megvetve gyűlöljük, ki életet adott.
Míg mellettünk van, nem tudjuk, milyen, ha már nincs....
De talán változtathatunk...
Merd kérdezni, hogy miért, s hogyan tovább?
Merj mellé állni, felkarolni, kezét fogni, s mint egy beteg gyermeket, gyógyítani, ápolni.
Hisz Ő is ember... mint Te vagy Én, gyarló s tökéletlen lény.
Mert ítélkezni nincs jogod. Te sem vagy különb, ugye tudod?!
Gyermekként, ha elestél... fel ki segített?
Te tudod a legjobban, hogy anyád, legyen bár nevelő vagy édes, melleted állt, segített s féltett.
Lehet most rajtad a sor...
Állj elibe! Mondd, hogy anyám, szeretlek! Én örködöm feletted."
"S a lepke, a virág, minden mi érez,
Fejedre oh anyám!áldást rebeg;
De egy, ki mindenét nyeré tetőled,
Nem tud szólni, csak hallgat gyermeked."
